A Magyarországi Munkáspárt 2006 Polgár Városi Alapszervezetének egykori tagja, a megboldogult költő-ideológus Herbák István tiszteletére hoztuk létre ezt a sarkát oldalunknak.
Életrajz:
Herbák István rövid életrajza:
Herbák István 1930. december 10-én született Tiszacsegén, munkás családból származott. Heten voltak testvérek, a családot nagy csapás érte a II. világháború idején, az édesapa odaveszett a háborúban, a gyerekek árván nevelkedtek. Az elemi iskolát Tiszacsegén végezte, mint családfenntartó fiatalon dolgozni kezdett. Közben tanult, folyamatosan képezte magát.
A katonai idő letöltése után került Polgárra 1953-ban, ahol az ifjúsági nozgalomban dolgozott, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség titkáraként 1956-ig. '56 után a járási pártbizottságon dolgozott, mint mezőgazdasági osztályvezető 1970-ig. A tanulás, a képzés élete, munkája egészévé vált. Szakközépiskolai és felsőfokú képzéseit Debrecenben, illetve Budapesten szervezte. Technikusi oklevele mellett felsőfokú képesítést szerzett munkája mellett. 1981-82-ben a Kosárfonó Szövetkezetben dolgozott, majd 1982-88-ig a Hortobágymenti Vízgazdálkodási Társulásnál, mint személyzeti vezető. 1988-ban szívműtéten esett át, mely után rokkantsági nyugdíjba került. Végzett munkáját számos munkahelyi, miniszteri és egyéb kitüntetés, oklevél dicséri.
Közéleti tevékenysége a szövetkezeti mozgalomban csúcsosodott ki. Aktív tagja volt az ÁFÉSZ-nek, küldöttként is több ciklusban, majd alapító tagja és szervezője a Takarékszövetkezetnek, ahol 15 éven át igazgatósági tagként dolgozott.
Nagy szeretetben nevelte fiát, majd bocsátotta önálló életkezdés útjára.
20 éves kora óta ír verseket, novellákat, kisebb prózai műveket. Az írás szeretete végigkísérte egész életét. Az élet minden területéről írt verseket, köszöntőket, verseit határon innen és túl szavalják különböző ünnepségeken. Hét országos antológiában jelentek meg versei. Több elismerésben részesült, versmondó gálaműsorokon szavalták és szavalják verseit. 2003-ban "Kiváló Rímfaragó" oklevelet kapott a Nyugdíjas Klubok és idősek "Életet az éveknek" Országos szövetség tagjaként. Sok megyei és országos lapban jelentek meg versei. Kiemelkedő munkái közé tartozik a Diana hercegnőről írott, versbe foglalt életrajzi műve, mely országos kiállításon is részt vett és jelenleg is Diana hercegnőről gyűjtött emlékek között foglal helyet kiállítás formályában. Több száz vers megmaradt örökségül, melyet a magas nyomdai költségek miatt, mint rokkantnyugdíjas nem tudta feldolgoztatni.
Egy "Ember" csupa nagy betűvel írva. Mert olyan "Ember" volt ő, akivel mindig jó volt találkozni, akivel élmény volt akár néhány percre is megállni beszélgetni, aki felkarolta az elesettek gondjait és ahol tudott, segített.
2008. február 3.
Felesége: Özv. Herbákné Nagy Erzsébet
Versek:
|
POLGÁR várossá nyilvánitásának emlékére.
B.-U.-É.-K.- |
Tavasz-várás Jön a tavasz, szép kikelet, ébredezik a természet.! Téli álmát kialudta, Pompázni fog újra, s újra! Friss levegő jár a tájon, rügyek, barkák a fa ágon. Éledő tavaszi emlék, reá gondolni is mily szép.! Bújkálnak a hóvirágok, fentről a nap köszönt rájuk.! A szellő is víg táncot jár, gyógyír neki a napsugár.! A kertekben madár sereg, fákon röpülve örülnek. Földre szállnak, majd a fákra, sütkéreznek napsugárba. Bújkálnak színes virágok, kék ibolyák, tulipánok. A gyöngyvirág szárba szökken, a jácint már meg is rezzen.! Duzzadt rügyek az orgonán, apró levél levendulán. Aranyesőn sárga bimbók, rózsaágon virághozók. A határ is ébredezik, lágy szellőtől felmelegszik. Hajladozik a fák ága, mintha vezényszóra várna.! Az erdőben a sok madár, ül az ágon, melegre vár. De ösztöne már azt súgja, készülni kell a tavaszra. Érkeznek a gólyák, fecskék, régi fészküket meglelték. Javítgatják, szépítgetik, kicsinyüket itt nevelik.! Örömükben keringenek, hogy újra visszaérkeztek. Ez az igazi hazájuk. Családjuk is itt lesz nálunk.! Újra élednek a ker-tek, parkok, utcák, játszóterek. Mindenki vágyik a fényre, a tavaszi melegségre.! Vidámabbá lesz az ember, szíve megtelik örömmel. Elment a tél a zord idő, csodás tavasz lépett elő.! Az utcákon ifjú párok, a parkokban fiúk, lányok. Szerelmesen összebújva, álmodoznak újra s újra.! A beteg is jobbra vágyik, reménykedve ábrándozik.! Talán segít majd a tavasz, szűnik a fájdalom, panasz.! Tavasz, tavasz, csodás tavasz, hozál nekünk mindig vigaszt.! Az életben reménykedjünk, mindig várjuk és szeressünk!!! Polgár, 2006. február 18. Herbák István Polgár. |
Hozzászólások (0)
Bejelentkezéshez kattints ide, ha még nem regisztráltál, regisztrálj!